7 Fejezet Olyasmi csak nem olyan

-Ha itt akartok aludni nem kéne hozni nektek pár cuccot?-kérdezte Louis, miután Miniék távoztak a konyhába.

-Hááát de.

-Louis vidd el Sarah-t!-adta ki Niall.

-Ok. 

Beszálltunk a kocsiba. 

-És hogy-hogy ide költöztök?-szólalt meg egy idő után Louis

-Hát Mini apukája kapott itt munkát. Az anyukája meg, hogy csináljon valamit étterem bizniszbe kezd majd. Mi ott fogunk dolgozni.

-Aha, és mi van a szüleiddel? Ők is jönnek?

-Apámat otthagytam, anyámat nem ismerem. 

-Sajnálom.

-Megvagyok nélkülük. 

-Azért mégiscsak rossz lehet!-nézett rám. Szép a szeme. Úristen barna haj és wááááá...

-Vigyázz!-kiáltottam. Majdnem sikeresen belementünk egy kamionba. Louis szerencsére elrántotta a kormányt. Ismét egymásra néztünk és elnevettük magunkat. 

-Ez király volt! Megcsináljuk még egyszer?

-Mindig ilyen síkgyökér vagy?-tapintott rá a lényegre

-Naná! Ott balra. Vagy jobbra. Melyik a jobb?

-Arra van a bal.

-Akkor jobbra.

-Isteneeem!

*Mini szemszöge*

-Szóval mit is főzünk?-kérdezte Harry

-Hááát csak annyit mondhatok, hogy...finom.-mosolyogtam.

-Milyen értelmes információ! 

-Ugye? Na olyasmi lesz mint a bolognai spagetti. Csak nem olyan.

-Az aranyköpéseid kikészítenek. Most olyan vagy nem olyan?

-Olyasmi de mégsem.

-Rendben. Gondolom kell hozzá tészta.

-Ahogy mondod.

-Addig terjed a tudásom.

-Az klassz!

Elkezdtünk főzni. Közben elmeséltük egymás életét egymásnak.Még egy értelmes mondat. 

-Kész van már? Éhen halok! Nem ettem vagy egy órája!-toppant be Niall.

-Pont most! Kész! 

A kis görény lopni akart. Ráütöttem a kezére.

-Teríts! 

-Igenis főnökasszony!-sóhajtott lemondóan.

-Gratulálok! Mi erre sosem voltunk képesek.

-A nevelés, Harry, a nevelés!

Elnevettük magunkat.

6 Fejezet Találkozás

-Király  ez a lakás!-mondtam mikor már kipakoltunk és mindent elrendeztünk-Istenem, együtt fogunk lakni!

-Igen! És igen! 5 óra. Megyünk?

-Persze! Erre várok nem is tudom mi óta!

Fogtunk egy taxit és megadtuk a címet. A fiúk közös háza előtt álltunk.

-Nem akarunk bemenni?-kérdezte Mini

-Én félek!

-Te gyökér! Menjünk már! 

Csöngettünk. Liam nyitott ajtót.

-Hello!-mondta

-Hello! Mi Niallhez jöttünk! Ismerjük! Még régről.

-Hát, gyertek be! 

Beléptünk. Liam bevezetett a nappaliba engem. Mini még mindig azzal vesződött, hogy felakassza a kabátját. A nappaliban ott ült mindenki. Zayn, Harry, Louis és Niall.

-Niall! Téged keresnek!-ült le Liam.

Niall felnézett az újságból.

-Álmodom?-kérdezte

-Nem!-mosolyogtam könnyes szemmel.

-Saraaaah!-üvöltötte miközben felém rohant és fölkapva megpörgetett.

-Szöszi megfojtasz!-nevettem

-És én?-toppant be a nappaliba Mini.

-Miniiiiiii!!!-ölelte meg őt is Niall-Hogy kerültök ide? Meddig maradtok? Mi van veletek?

-Ideköltözünk.-mondtuk egyszerre Minivel.

-Huhhúh!-ölelt meg megint minket egyszerre, majd elrángatott a kanapéhoz.

-Öhm...Kit tisztelhetünk bennetek?-mosolygott zavartan Harry

-Alexandra McAbbey. Mini.-mutatkozott be Mini

-Mini? Pedig nem vagy valami kicsi méretű.-villantott 100 wattos mosolyt Harry

-Te sem panaszkodhatsz!

-És te?-kérdezett Louis.

-Én öhh.. Viktoria Eastwood.

-Csak én emlékszem úgy, hogy Niall Sarah-nak szólított?-nézett rám értetlenkedve Zayn

-Nem, Sarah az első nevem, de a Torit szoktam használni.

-Aha. Szóval Tori és Mini.-zárta le Liam

-Sid hol van?-jutott eszébe Niallnek

-Most már valószínűleg Canadában.-válaszoltam

-Mi? Mit keres ott?

-A szüleihez ment, de beláthatatlan idő múlva egyszer csak feltűnik.-magyaráztam

-Akkor jó. Jaj el sem hiszem, hogy itt vagytok!-ölelt magához újfent Niall.-Ugye tudjátok, hogy ma nem mentek haza?!

-Most már igen.-mosolyogtam

- De haza kéne mennünk. Nem akarunk zavarni.-udvariaskodott Mini.

-Nem zavartok! Sőt örülnénk ha maradnátok!-mondta gyorsan Harry.

-Biztos?

-Igen!-bizonygatta Harry Mininek. 

-Akkor ez eldöntetett.- mondta Liam.

-Tudtok főzni?-kérdezte Louis

-Mini te főzöl!-vágta rá Niall-A titkos receptet! 

-Rendben, de csak a te kedvedért. Viszont valaki segítene eligazodni? 

-Majd én!-pattant Harry.

5 Fejezet Búcsúzkodás

Hárman álltunk a repülőtéren.

-20 perc és indul a gépem, fel kéne szállnom.-sóhajtott Sid.

-Jólvan.-öleltem meg-Vigyázz magadra! Nehogy elvigyen valami ember!

-Az értelmes beszólásaid!

Most Mini szorongatta meg.

-Siess Londonba!

-Sietek! Ti addig csináljatok meg minden olyasmit amihez én lusta vagyok!-mosolygott

-Mármint pakoljunk ki?-néztem rá

-Takarítsatok ki, pakoljatok meg ilyenek. 

-Istenem!-fogtam meg a homlokom.

-Csak Sid! Na ciasztok!-köszönt el majd elindult.

-Cia!-kiáltottuk utána egyszerre Minivel. Néztük amíg el nem tűnik. Hazaérve Mini papája fogadott.

-Sziasztok! Viktoria mehetünk?

-Persze!

Mini papájával  elhozzuk a cuccaimat aztán  délután indulunk. De csak én és Mini. A szülei kb. 2 hét múlva jönnek utánunk. De ők külön, két utcával arrébb fognak lakni. Azt ígérték nem zaklatnak minden nap. Remélem is. Londonba fog elkezdődni az életem. Mi egyenlőre ketten Minivel fogunk lakni, de ha Sid megjön hárman. Már alig várom, tök jó lesz. És az hogy végre két év után találkozunk Niallel. Mit kívánhatnék még? A "lakásomba" érve gyors felkaptam a cuccaimat ami nem volt több 2 utazótáskánál és egy bőröndnél. 

* Mini szemszöge*

-Te mit fogsz először csinálni?-kérdezte Mini

-Ledobom a cuccaimat, aztán megkeresem Niallt. Téged meg magam után húzlak

-Megegyeztünk.

-Vajon milyen lesz? Mármint attól kezdve megint minden nap együtt leszünk? Vagy Niall megváltozott?

-Nem hinném, hogy változott. Az biztos, hogy minden nap nem leszünk együtt, de biztos, hogy sokat.-mosolygott.

-Remélem minél többet. Már annyira hiányzik!

-Nem csak neked! 

*Később*

-Induljatok!-nyitott be Mini anyukája.

-Rendben!-sóhajtottuk

-Apu kivisz?-kérdezte Mini az anyukáját.

-Igen!

-Akkor menjünk!

Bepakoltuk a cuccokat a kocsiba és miután elbúcsúztunk Mini anyukájától kimentünk a reptérre.Ott leadtuk a csomagokat és elbúcsúztunk Mini apukájától is.

-Még jó, hogy nincs testvéred!-mondtam már a gépen ülve-Ennyi búcsúzkodás, kifáraszt!

-Ja.-nevetett ő is. Fel akart állni és sikeresen beütötte a térdét, vissza akart ülni de az ülés karfájára huppant aztán újból felállt és a feját beütötte a csomagtartóba.

-Te szerencsétlen tehénke!-nevettem

-Ne szólj be jó?!

Elment valahova, valószínű mosdóba. Én elaludtam.

4 Fejezet Utolsó este

*2 év múlva* 

-El sem hiszem, hogy megyünk Londonba!-ámuldozott Mini

-Te nem hiszed el és én mit mondjak?-néztem rá

-Na és én?-mondta Sid 

-Jó, te is jönni fogsz! Csak kicsit később!-vigasztaltam

-Mennyivel később?

-Pár héttel te hagyma, de kibírjuk! Mire való a net?

Bizony eltelt két év. Niall már több mint másfél éve itt hagyott minket. Londonba utaztak. És ő jelentkezett az X-Factorba, ahol egy One Direction nevű banda tagja lett. Mondanom sem kell melyik a kedvenc bandánk a lányokkal. Minden eddig énekelt számukat kívülről tudjuk. Most pedig megyünk Londonba. Miniék odaköltöznek én meg velük megyek. Mini anyukája már ki is bérelt egy éttermet, hogy saját vállalkozásba kezdjen, mi pedig ott fogunk dolgozni. Mini persze az utolsó gimis évét Londonban fejezi be. Sid-nek el kell mennie Canadába a szüleihez, de pár hét múlva utánunk jön ő is.

-Mikor is indulsz?-kérdezte Mini Sidet

-Holnap reggel.

-Akkor ma csajos estét tartunk!-jelentettem be

-Oks. Akkor menjünk készülődni.

Kimentünk a kávézóból, mindenki haza. Én most ép kollégiumba lakok. Az a legolcsóbb. A sulit már befejeztem. Apámat nem láttam már vagy fél éve de nem is bánom.Eddig egy éjszakai bárban dolgoztam, csaposként, de már felmondtam. Haza khm...a szobámba érve (amit egy 15 éves nyafogó guppival osztok meg) ledőltem aludni.

*este*

Mini szobájában találkozó. 8-ra ott vagyok.

-Hali!-köszöntem

-Szia!- nézett fel Sid a fotóalbumból 

-Juuj én is!-dobtam le magam melléjük. A számos fotóalbum egyikét nézték ép.Még Scott és Niall is rajta voltak. Scott kiment Amerikába hogy elérje a nagy álmát miszerint kém lesz. Kb. fél órán át néztük a képeket. Majd kimentünk kajálni. 

-Vi evisikek hov lovomba fovumk vakvi?

-Tori ne beszélj úgy, hogy van valami a szádba!-szólt rám Mini. Természetesen mindenki sikeresen félre értette.

-Szóval. ti elhiszitek, hogy Londonba fogunk lakni, és remélhetőleg találkozunk Niallel?

-Én elhiszem.-mondta Sid

-De ez olyan fura. Csak én vagyok bezsongva?

-Nem de mi csak holnap délután utazunk.-világosított fel ki tudja hányadszor Mini.

-Ja tudom.-sóhajtottam.

-Na menjünk vissza!-adta ki Sid. A szobában felkaptam egy párnát és Sidhez vágtam. Felháborodva vissza dobta. Ebből kialakult egy jó kis párnacsata. Az utolsó esténk Írországban. Alig várom az elsőt Londonban.

3 Fejezet Ottalvás

* Tori szemszöge*

-Nem hiszem el!-kiáltottam

-Mert a hazugságban hiszel! Fogd fel hogy anyád elhagyott téged!-ordította apám.

-Hazudsz! Nem hagyott el! Téged hagyott el! Engem szeret!

-Hogy lehetsz ilyen naiv?

-Hogy lehetsz ilyen kegyetlen! Gyűlöllek!

Kirohantam a lakásból. El, bárhova csak minél messzebb. Teljes erőmből futottam. Mindenkit fellöktem. Végül Nialléknél találtam magam. Becsöngettem. Niall állt az ajtóban.

-Tori mi a baj?-kérdezte aggodalmasan-Az apád?

Megöleltem és elkezdtem zokogni.

-Gyűlölöm őt!

-Tudom. Gyere, nincs itthon senki.

Beléptünk a szobájába. és leültünk az ágyra. Hozzábújtam, mintha a bátyámhoz bújnék. Bár idősebb vagyok Niallnél, mégis olyan mintha a bátyám lenne. 

-Amint 18 leszek elmegyek innen.-mondtam végül.

-Hm. Hova? 

-Nem tudom. Angliába....Niall,-néztem fel rá-nem aludhatnák ma itt?

-Dehogyisnem. Menjünk el a cuccaidért.

-Rendben.

Elindultunk hozzám. Szerencsére apám aludt. Gyorsan összekaptam pár ruhát, meg ami kell és a holnapi tankönyveket.

-Mehetünk. Van nálatok répa?

-Van. 

-Akkor tényleg mehetünk.

Náluk gyors bevittük a szobájába az ágybetétet amin szoktam aludni és megágyaztunk.

-Mit csináljunk?-kérdezte Niall

-Nem tudom Szöszi. Film?

-Mit nézzünk?

-Nem tudom Szöszi. Filmet?

-Benned se keresem az értelmet!

-Jobb is!

-Na de most komolyan!

-Horrort.

-Jó válassz egyet! 

Végül a Fűrész hármat néztük. A film után Niall megszólalt:

-Nem akarunk lefeküdni?

-De!

2.Fejezet-Bradfordi bál

-MI??

-El utazok 1 hétre. Haza. Lesz egy bál, amire elmegyünk anyuékkal.-magyarázta újból Sid.

-De 1 hétig? Hogy bírunk ki annyit nélküled?-vágtam siralmas pofát.

-Hát nehezen, nem láthatjátok ezt a szép arcot!..De hát nincs mit tenni!

-Halj már meg te egoista!-adott neki kis pofont Mini.

-Nem tehetem ezt a világgal! Mi lenne velem nélküle!-nevetett Sid

-Hozz ajándékot!-mondta Scott

-Hozok neked egy száraz levelet!

-Ó, köszönöm szépen!

-Nagyon szívesen!

*Sid szemszöge*

Végre itt vagyunk Bradford-ban a bálon. Gyönyörű lila ruha van rajtam. Nem azért de én vagyok a legszebb. Mondjuk annak a csajnak jó a ruhája de úgy néz ki mint egy arizoniai vadkan. Sétáltam az embik közt. Nem láttam egyenlőre ismerőst. Nézem tovább a "szépségeket" és egyszercsak megkoppintják a vállam. Hátrafordulva egy ismerős arc(végre).

-Robie!-öleltem meg kiskori barátomat-Szia!

-Sid! Hogy kerülsz te ide? Azt hittem Írországba költöztetek! 

-Igen de haza jöttünk a bálra.

-Értem. Ja hadd mutassam be Zaynt-mutatott a mellette álló (igen jóképű) pasira.

-Hello!-mosolyogtam

-Hello! Zayn vagyok!

-Sidney! Vagyis Sid.

-Szép név!

-Tudom.-már nem azért de nem csak a nevem szép...

-Kér valaki valamit inni?-kérdezte Robie

-Én egy kólát.-mondtam

-Én is.

-Mindjárt hozom.-ment el. Mikor úgy 5 perc múlva visszajött ép leordítottuk egymás fejét.

-Egyáltalán nem ezt mondtam!-mondta Zayn ingerülten

-De ezt gondoltad!

-Nem! Vagyis lehet! De nem mondtam ki!

-És miért kell mindig rosszra gondolni?!

-Nem gondolok mindig rosszra de..

-Najó ezt itt hagyjuk abba! Nem érdekel mit gondolsz vagy mondasz! Kösz! Bocs!-mondtam Robienak aki bambán nézett minket. Kiviharzottam a teremből. Hogy képzeli ez..? Mindegy nem érdemes arra hogy rászánjam az időm. Kis idő múlva visszamentem. Robie állt elém.

-Bocsi csak fel...-kezdtem bele

-Hagyd csak! Zayn hülye. Szóval...Táncolunk? 

-Naná!

Végig táncoltunk/nevettük az estét. Közben másokkal is találkoztunk akiket még régről ismerek, sajnos Zayn is ott volt velük.Végül mikor mindenki elment csak mi maradtunk egy csaj megszólalt:

-Nem üvegezünk?

-De!Mehet! Ja! Jó!-hangzottak el. Leültünk körbe.

-Na, úgy van hogy sorban pörgetünk és akire mutat a kupak azt meg kell csókolni.Persze ha ugyanolyan nemű újjat pörgetünk.

Játszottunk. Végül én következtem. 3-szor lányra mutatott a kupak. Már mindenki fulladozott a nevetéstől. Végül egy fiún állt meg. Jaj ne! Zayn.

-Öhm...pörgethetek újat?-reménykedtem

-Nem!-rázták a fejüket a többiek.

-Én nem csinálom ezt!-mondta Zayn

Még hogy ő nem?  Mit képzel ez? Én vagyok az aki nem hajlandó megcsókolni! 

-Nincs választás!-mondta egy Jake nevű fiú.

Pár pillanatig szemeztünk Zaynnel.

-Gyerünk már emberek!-szólt ránk Jake

Felálltunk léptünk egymás felé. Ez a pofátlan arcátlan ...ja ez ugyanazt jelenti de nem baj! Hogy képzeli...Megcsókolt. Lehunytam a szemem. Isteneeem! Hogy tud ilyen jól csókolni? Végül újra a körben ülve találtam magam. De az eszem még mindig a csókon járt. Sid el kell felejtened ezt! Ezt a gyökeret utálod! Próbáltam a játélra koncentrálni. De a gondolataim folyamatosan a csókra ért vissza. Oké jól csókol de attól még egy hülye gyökér. Örülhet, hogy egyáltalán ránéztem!

1.Fejezet-Mozi

-Szöszi vigyázz!-kiáltottam, de későn. Niallt elérte az egy üvegnyi víz amit Scott öntött a nyakába. Mindenki nevetett.
 -Ezt még visszakapod Scott!-nézett rá gyilkosan Niall.
 -Állok elédbe!-húzta ki magát Scott.
 -Ajaj mi lesz itt ha ez a két pasi egymásnak megy!-mondta Mini.
Egymásra néztünk Siddel.
 -Bikaviadal!-kiáltottuk egyszerre.
 -Késő, vége a szünetnek.-mondtam
 -Sasa milyen óránk lesz?-kérdezte Scott
 -Nekem, Mininek és Niallnek tesi, nektek Siddel kémia. Tök jó hogy jobban tudom!-válaszoltam
 -Ugye? Délután megyünk csövelni?-nézett ránk Sid
 - Naná! Ma hova?-vette fel a szendvicses (üres) zacskóját Niall
 -Mi lenne ha elmennénk moziba? Ma adják a Csontdarálókat.-mondtam
 -Ja az jó végülis csak 30-szor láttuk!-szólt Sid gúnyosan
 -Annyiszor nem! Csak 2-szer! -Mást nem adnak?-kérdezte Mini
 -De biztos.-feleltem
 -Akkor oda megyünyk és majd választunk.
-Oké. Na menjünk órára! Sziasztok!-köszöntünk el Sidéktől.
 *Délután a mozi előtt*
 -Én idefagyok!-mondta Niall fogvacogva
-Nyugi mindjárt itt vannak!-nyugtatgattam.
 -Hogy tudsz nem fázni ilyen hidegbe?
 -Nem vagyok fázós! Na gyere ide!-öleltem meg
 - Mindjárt más!-mosolygott.
 10 perc múlva mindenki megérkezett.
 -Mehetünk be?-kérdeztem. Senki sem felelt csak betódultunk öten egyszerre az ajtón.Megálltunk a tábla előtt ahova fel voltak írva a ma leadott filmek.
 -Na melyik?-kérdezte Mini
 -A gorilla bácsi jó lesz?-néztem a többiekre. Mindenki egyetértett. Beültünk a filmre 7 adag pattogatott kukoricával. Mindenkinek 1 Niallnek 3. A filmet végig röhögtük.Végül kimentünk a moziból és elindultunk a csövelő helyünkre. A játszótérre, 6 hintára. Legalább fél órán át a film jeleneteit soroltuk fel.
 -Ti egyébként mik akartok lenni nagy korotokba?-kérdezte Mini
 -Én kém.-mondta Scott nagy komolyan.
 -Hát jó.
 -Én nem tudom.-feleltem
 -Én sem, van időnk még eldönteni!- zárta le Niall
-Na emberek késő van menjünk! A fiúk külön váltak.
Mini és Sid ugyanott lakott mint én tehát hárman indultunk haza.
 -Most így komolyan vajon hova jutunk nagy korunkra?-kérdeztem egy idő után
 -Nem tudom de az tuti hogy együtt maradunk, vagy legalább tartjuk a kapcsolatot!-felelte Sid
 -Az biztos. Az nem lehet hogy 5 ilyen gyökér szétváljon!-nevetett Mini.
Szokásomhoz híven nekilöktem Sidet egy háznak. Ő visszalökött nekimentem Mininek és mindketten elestünk. Röhögőgörccsel kísérve mentünk haza. Otthon apa fogadott.
 -Hol voltál ilyen sokáig?-kérte számon
 -A barátaimmal!
 -Ne szemtelenkedj!
 -Van szemem!-ez teljesen hülye! Ebbe mi a pimasz?
 -Te!
 Otthagytam és bementem a konyhába. Kivettem egy csomag répát a hűtőből és bevonultam a szobámba. 
-Jaj ne még van házim basszus.Ccö..-hát igen a szokásos magamban motyogás.Elővettem egy könyvet és nekiálltam a házinak.