33 Fejezet Veszekedés

Otthon néztük a tévét már mikor Mini megjött. Egy kocsit kapott az apjától, na meg, hogy befizette jogsira. Mindenki örült neki mivel akkor nem kell buszozni majd.
-Sid miért veszekszel állandóan Zaynnel?-kérdeztem a reklám alatt
-Nem tudom, nem bírom a pasit. Állandóan azt lesi mit rontok el! Meg ha valami nem tetszik neki leordítja a fejemet.
-Most átmegyünk hozzájuk és kibékültök!-jelentette ki Mini
-Ha-ha!
-Tényleg! Na indulhatunk?-kérdeztem
-Ja.

*a fiúknál*

-Halihó srácok!-köszöntünk mindenki a nappaliban tévézett. Mindenki kivéve Zayn. Megfordultam és Sidet néztem aki ennek következtében fújtatva elindult az emelet felé.

*Sid szemszöge*

Felmentem a lépcsőn. Miért kell nekem ezt csinálnom? Úgyis utálni fogjuk egymást Zaynnel! Ezen nem változtathat egy beszélgetés! Hogy is változtathatna? Hisz ő egy pofátlan, bunkó, beképzelt, arrogáns...szexisten! Zayn egy szál törülközőbe lépett ki a fürdőből. Csapzott, vizes haja szanaszét állt. Végignéztem felsőtestén. elég kidolgozott meg kell hagyni. Egy hang a bensőmben megszólalt. Elég kidolgozott?? Te mit nézel a lábujját? Ez egy szexisten! Hogy lehet ilyen a felsőteste? Közben ő nekidőlt a falnak és azt mustrálta, ahogy őt bámulom. Remek.
-Tetszik?-kérdezte
-Hát ha te csak ennyit tudsz mutatni.
-Haha! Valld be, hogy tetszik.-hogy levakarnám azt az önelégült vigyort a képéről!
-Bevallom, hogy azért jöttem ide, hogy béküljünk ki.
-A szobámba megbeszéljük.-azzal távozott a szobájába. Most komolyan? Utána kéne mennem? Ó hogy az a..! Én nem futkosok pasik után! Valami mégis arra vitt, hogy még egy pillantást vethessek azokra a kockákra. Beléptem a szobájába. Máris megcsapott a férfias illata. Az ágyon feküdt. Törülköző helyett boxer volt rajta. Leültem a földre az ágya mellé.
-Szóval te-itt rám mutatott -Békülni akarsz velem.
-Igen.
-És hogy gondolod ezt a békülést?
-Hogy-hogy hogy?
-Hát hogy?
-Hogy-hogy hogy hogy?
-Na jó.Szóval te-itt megint jelentőségteljesen rám mutatott -hogyan akarsz velem békülni?
-Mi? Én nem akarok veled békülni!
-Pedig ezt mondtad!
-Csak azért, hogy, mivel ugyanaz a baráti körünk, meg kéne férnünk egymással.
-Igen.
-Na ugye! Miért kell mindig belém kötni!-ordítottam le a fejét
Felállt-Én kötök mindig beléd? Már a jelenléteddel is fusztrálsz!
-Jaj bocsásd meg, hogy nem minden úgy van ahogy akarod!
-Ahogy én akarom? Sok minden nem úgy van ahogy én akarom!-mondta, és mintha szomorúság csillant volna a szemében, de én túl dühös voltam így folytattam:
-Ó, hát képzeld hős királykisasszony, hogy az én életemben is van olyan amit nem akarok! Csak én alkalmazkodok hozzá! És nem játszom az Istent!
-Ó nem? Mit várunk ő egy istennő!-utánozta Tori hangját
-Az csak egy vicc! Mert egoista vagyok, igen! De nem egy beképzelt szupersztár aki azt hiszi csak azért mert híres mindennek úgy kell lenni ahogy akarja!
-Én nem hiszem azt,hogy...

*eközben a nappaliban*
*Tori szemszöge*

-Remélem most azt hallgatjuk ahogy basznak.-jelentettem ki
-Mibe hogy nem?-nézett rám Mini
-Holnapi főzés?
-Rendben.

*az emeleten*
*Sid szemszöge*

-...csak azért mert híres vagyok mindenható is! Lehet hogy sztár vagyok igen de nem mindenható!
-Ó szóval aki nem sztár nem is lehet több egy senkinél?
-Én nem ezt mondtam!
-Dehogyisnem! Valld csak be! nem is tudom, hogy állhatsz le beszélni velünk, mikor mi senkik vagyunk a szemedben-beszélni? Ezt inkább ordításnak nevezném!-mondta a hang bennem
-Én nem is gondolok ilyenekre, de úgy látszik te igen!
-Hát persze, mert én játszom a szexistent!
Zayn arca egy pillanat alatt megváltozott. Közel jött hozzám. A gyönyörű szemeivel a szemembe nézett

-Szóval szerinted az vagyok?
-Nem!-üvöltöttem
Megint megváltozott az arca. Megbántott lett. Megfogott egy felsőt.
  és felhúzta. Pápá kockák!-Ezt én gondoltam?
-Jó.
Ennyit mondott. Jó. Azzal lerohant a lépcsőn. Még hallottam ahogy becsapja az ajtót. Én ott álltam ledermedve és amit magam sem értettem lelkiismeret furdalással. Nagyon szarul éreztem magam.

31 Fejezet Az első munkanap

*Tori szemszöge*

Első nap a munkahelyemen. Tegnap egész nap Miniék szüleivel voltunk. És közölték, hogy ma már munkába kéne állni. Mini anyukája felvett egy szakácsot és amíg Mini és Sid iskolában vannak addig én viszem a boltot. Meg persze Mini anyukája amíg úgy nem látja, hogy belejöttem. Könnyebb a munka mint hittem.Az étterem nagyon jól nézett ki.
Én a pult mögött álltam és vártam, hogy bejöjjön az első vendég.Mrs. McAbbey pedig a konyhába tevékenykedett a szakáccsal.
-Remek. Ha ez így megy tovább nem tudom fizetni a lakbérrészemet.-unalmamba elkezdtem törölgetni a tiszta pultot-És akkor majd egy sikátorba alszok. Miért is vártam mást. Most komolyan. Eljöttem otthonról. Nincs képzésem, rokonom. Nincs senkim. A gyűjtött pénzem is már fogyóban van. És még csak most kezdtem dolgozni ezen a jól menő helyen. Azta. Még jó hogy időben kinéztem magamnak egy villát a híd alatt.
-Imádom mikor magadban motyogsz.-jelentette ki Niall
-Mi?-fordultam meg-Mennyit hallottatok?
-Az egészet.-mosolygott Louis
-Óó, remek.
-Ne zsörtölődj asszony!-emelte fel a hangját Niall
-Majd ha veszel nekem egy 50 karátos gyémánt gyűrűt hívhatsz így.-dobtam meg egy mogyoróval
-De te úgysem mondanál igent! Tudom, hogy nem akarsz férjhez menni.-ette meg a mogyit
-Mit nem tudsz rólam?
-Nem tudom.
-Na látod. Na kértek is valamit, vagy csak azért jöttetek, hogy az orrom alá dörgöljétek, hogy milyen sokat tud rólam mindenki.
-Mi a mai ajánlat?-kérdezte Liam
-Az étlap drágám.-mindegyik  kezébe nyomtam egyet
-Ha ilyen kedves pincér leszel ne számíts törzsvendégekre.-mosolygott Harry
-Veletek nem kell kedvesnek lennem!
-Ohohohhohoo valakinek tényleg rossz kedve van.-nevetett Zayn
-Problem?
-Igen.-tette le Niall az étlapot.-Tudod mit kérek.
-Ti?-néztem a többiekre
-Ugyan azt amit Niall.-mondta Liam
-Nem is tudjátok mi az.
-De biztos finom. Nem merünk megvárattattni téged.-mosolygott Harry
Sóhajtva beszóltam a konyhába. Mrs. McAbbey ujjongva fogadta, hogy vannak vendégek. Ha tudná, hogy csak azért mert megígértettem..
-Mikor lesz kész? Farkaséhes vagyok.-Niall szinte a nyálát csorgatta
-Édesem te mikor nem vagy farkaséhes?
-Mosolyogj már Tori!-mondta Louis
-Majd később.Jöttek vendégek, micsoda meglepetés. Mindjárt jövök.
Vittem az idős házaspárnak 1-1 étlapot majd visszamentem a pult mögé. A fiúk már habzsolták a rántottát.
-Jó étvágyat!-mondtam nekik
-Lesz egy kis buli nálunk Harry szülinapján eljössz?-kérdezte Louis
-Persze, majd szólok a hegyi trolloknak is.
-Te nem vagy hegyi troll?-vonta fel a szemöldökét Zayn
-Nem ő barlangi troll.-mondta Sid. Zayn "baszki már megint itt van" fejet vágott.
-Ciasztok!-állt be mellém Sid
-Te hogyhogy nem vásárolsz?
-Már végeztünk.Mininek el kellett mennie az apjával, hogy megkapja a szülinapi ajándékát.
-Na vajon mi lehet az?-a hangomon érződött, hogy annyira érdekel mint Chuk Norris műkörmösének a telefonszáma.
-Szar kedve van?-bökött felém Sid
-Ja.-válaszolta Harry
-Tori! Tudod, hoyg addig nem hagylak békén amíg ilyen vagy. Úgyhogy az lenne a legjobb ha már most jó kedved lenne!Különben bekapcsol a vigasztaló mód!
-Tudom.-mosolyogtam
-Na látod!
-Ez nem igaz! Mi öten vagyunk és 20 perc alatt nem tudjuk felvidítani te meg 3 mondattal megcsinálod.-vonta fel a szemöldökét Liam
-Ő istennő! Mit vársz?-nevettem
-Persze ő egy istennő mit várunk?-zsörtölődött Zayn
-Zayn nyughass már! Mi a szar bajotok van egymással?-néztem egyikükről a másikukra.
-Semmi.-mondták egyszerre
-Azt látom.
-Javaslom béküljetek ki mielőbb! Ez így elég szar, hogy állandóan hisztiztek!-jelentette ki Harry
-Én nem hisztizek!-mondták megint egyszerre.
-Két egoista nem fér meg egy csárdásban.-sóhajtottam. Majd kimentem a házaspárhoz.Mikor visszamentem Zad ár megint veszekedett.-Na ne! Mi bajotok van már megint?
-Semmi!-újfent egyszerre
-Na jó! Ha hisztiztek kitiltalak titeket innen!
-Nem tilthatsz ki, itt dolgozom!-nevetett Sid
-Még nem!
-De ő..
-Leszarom, hogy ki kezdte! Vagy kimentek, vagy nem beszéltek egymással, vagy megpróbáltok ugyanazon oxigéntartályból élni!
-Tori nyugi!-nyugtatgatott Niall
-Ne nyugtatgass! Nem fogom ezeket elviselni!
-Oké, nyugi, kibírjuk veszekedés nélkül igaz Malik?-nézett gyűlölködve Sid Zaynre.
-Hogyne!-morogta amaz
-Remek.-sóhajtottam
-Na nekünk most mennünk kell.-mondta Liam.
-Oké.
-Szia Angyalom-nyomott puszit az arcomra Niall
-Ciao!-mondtam.Kimentek Sid rögtön nekem esett.
-Te Niallel jársz?
-Nem igzából, csakhogy Louis rájöjjön, hogy szeret.
-Komoly?
-Nem komoly, inkább nem is tudom milyen.
-Azta!-egy pillanat múlva elnevette magát-Ti nagyon gyökerek vagytok!
-Hát remélhetőleg beválik.
-De miből gondolod, hogy Lou nem szeret?
-Mondta?
-Pedig folyton téged figyel.
-Na és.
-Haj, de gyökér vagy!
-Már mondtad párszor.
-Ezt nem lehet elégszer elmondani.

30 Fejezet Mariska volt!

-De én nem akarom ezt! Milyen gáz már?-a fiúk háza előtt álltunk és Harry még mindig nyomatta az ötletét miszerint ajtóstul..illetve csókostul rontsunk a házba.
-De..
-Harold Edward Styles!
-Nem tudlak rávenni?
-Nem!
-De itt alszol?
-Aludjak?
-Légyszíves.
-Oksi.
Beléptünk a házba.Tényleg mindenki tévézett.
-Hello Harry! Na milyen volt a vacsi? Letámadtad és szétszaggattad a ruháját Mininek?-kérdezte Louis. Aztán meglátott...-Jaj szia Mini! Ugye Harry jól viselkedett?
-Nem tépte le a ruhámat.-a mondat célba ért Louis jól elvörösödött.
-Itt alszol?-kérdezte Zayn vigyorogva
-Kizárólag alszom.-mosolyogtam
-Hát ha Harry olyan unalmasan csinálja!-nevetett Louis. Harry már támadásba is lendült és vállon vágta Louist, aki csak nevetett.
-Na menjetek, mielőtt Louisnak eltörik valamije.-nevetett Liam
-Miből gondolod, hogy nekem törne el bármim is?-háborodott fel Louis. Miközbe mentünk fel az emeletre ezen veszekedtek.A szobában Harry levetkőzött boxerig. Szent Atyám segíts! A kockulás okoz ilyen kockákat, Vagy mi?Na ennyit a varázsról, felvett egy pólót.
-Te okos gyermek, egyébként én miben fogok aludni? Ebben?-mutattam a ruhámra
-Itt egy ing.-dobott meg eggyel. A következő 3 percet azzal töltöttem, hogy kiszabaduljak alóla.
-Mehetek fürdeni?-kérdeztem
-Menj!
Így is tettem.

*Tori szemszöge*
*másnap reggel*

-Mini!-robbantam be a szobájába. Aztán nagyot néztem. Az ágy üres. A szoba üres. Kifutottam, megnéztem a fürdőt, a konyhát még Sidhez is benyitottam. Mini nem volt sehol. Megálltam a nappali közepén és felkiáltottam:
-A szomszéd Mariska ellopta Minit!
-Mi a szar bajod van?-kérdezte kómásan Niall aki a kanapén aludt.
-Mini! Eltűnt! Hívom a rendőrséget! A szomszéd néni volt aki a répámat is ellopta a múltkor!
-Beteg állat! Mini Harryéknél aludt.-szólalt meg mögöttem Sid
-He?
-Ott aludt, úgyhogy azonnal kussolj be! Az arcomnak kell az alvás!
-Különben nem leszel szép?
-Úgy is szép lennék, de én mindig a tökélyre törekszem!
-Á akkor menj vissza.
Sid bevonult a szobájába.Kinyílt az ajtó.
-Mini!-ugrottam az érkező nyakába-Hát élsz?
-Miért ne élnék?
-Szerinte ellopott a szomszéd Marika.-magyarázta Niall
-Mariska! És lehetséges!-nevettem
-Hát persze Tori, ez tök nyilvánvaló.-nevetett Mini is
-De mit kerestél Harrynél?-néztem rá "tudom mit csináltatok ti ott este" fejjel
-Aludtam. Semmi több. De én is kérdezhetném, hogy Niall mit keres itt?
-Azt játszuk, hogy járunk.-közöltem
-Hogy Louis rájöjjön, hogy még mindig szereti Torit.
-Olyan logikusak vagytok!-indult Mini a szobájába.
-Így jártál.

28 Fejezet Vacsi

*Mini szemszöge*

Elmentem Harryvel vacsizni ahogy megígértem neki. Azt mondta elegáns helyre megyünk így ahhoz illően öltöztem.
Csengettek.
-Cia Harold!-köszöntem neki.
-Mini, gyönyörű vagy!
-Hát köszi. Indulhatunk?
-Pe..persze!
Gyorsan odaértünk az étterembe. Elég drága helynek látszott. Leültünk az asztalunkhoz. Egy pincér máris a kezünkbe adta az étlapot.
-Na mit eszünk?-kérdezte Harry
-Én citromban pácolt halat kérek.
-Nekem is jó lesz az.-adta vissza Harry az étlapokat a pincérnek, aki el is vitte őket.
-Gyönyörű vagy!-szólalt meg Harry egy idő után.
-Köszönöm.-hányszor fogja még elmondani?
-Holnap jönnek a szüleid igaz?
-Igen, és nemsokára suli van nekem. Meg dolgozunk majd.
-És akkor nem tudunk olyan sokat találkozni.-sóhajtott
-Hát annyit nem. De elvárom, hogy törzsvendégek legyetek nálunk!
-Ezt kérni sem kell! Biztos superszexik lesztek.
-Biztos. De nem csak minket bámuljatok majd hanem rendeljetek is!
-Kell a frissítő utánatok.
-Hülye állat!
-Olyan gyönyörű szemed van! Sosem láttam még ennél kékebb szemeket.
-Igen? Hát köszönöm.
-Jön a kajánk.
-Huh ez gyors volt.-mosolyogtam.-Tudod, hogy a fiúk még nem tudják, hogy összejöttünk?
-A lányok tudják?
-Igen.
-Akkor a strácoknak is meg kell tudniuk. -sokat mondóan elmosolyodott.
-Le fogom magam égetni?
-Valószínűleg.
-Féljek?
-Szerintem kicsit kéne.
-Mit akarsz csinálni?
-Úgy bemenni a lakásunkba, hogy hát khmm..mikor valószínűleg ők tévéznek.
-Megőrültél?
-Valahogy el kell nekik mondani!
-Beszélgetés közben megmondjuk, de te sosem gondolsz arra, hogy nem kéne ajtóstul rontani a házba.-nevettem

27 Fejezet Niall csillogó ötletei

Ne lepődj meg bármit is csinálok! Most komolyan? A bármit is csinálokba mióta tartozik bele a csók? De hiába próbáltam eltolni magamtól erősen nyomott, szinte már fájt. Végül abbahagytam a próbálkozást. Niall addig csókolt amíg Louis el nem tűnt.
-Mi a szent szart csinálsz?-támadtam rá
-Ez a terv.
-Mi? Hogy megcsókolsz?
-Nem, dehogy! Tettetjük, hogy járunk.Féltékennyé tesszük Louist aztán rájön, hogy szeret.
-Mi ez ez....ez nagyon kurva jó ötlet.
-Végre belátod.
-De ugye te nem...
-Dehogyis a húgomnak tartalak!
-Akkor jó. Szóval, hogy legyen?
-Meddig menjünk el?
-Csók?
-Jó, de szokd meg, hogy hozzád fogok nyúlkálni  folyton. Főleg ha Louis is ott van.
-Nem zavar. Na jó, majd megszokom.

*Louis szemszöge*

Tori és Niall kézen fogva jöttek a folyosón szembe velem. Aztán Niall a falnak nyomta Torit és megcsókolta. Engem gyomorszájon vágtak volna aztán kést szúrtak volna a szívembe. Aztán minden lépésemmel megforgatták volna azt.Nem is vették észre, hogy ott vagyok. Annyira el voltak foglalva egymás nyalásával. Attól, hogy azt mondtam Torinak, nem szeretem, nem kellett volna máris..Ráadásul Niallel! Ezt, hogy bírom ki?

*Tori szemszöge*

-Biztos, hogy ez jó ötlet?-aggodalmaskodtam
-Miért?Még vicces is!
-Igen, de...
-Csináljuk meg! Mit veszíthetünk?
-Igaz. Hát jó. Kezdjük?
-Naná!
Lementünk a nappaliba. Louis nézte a tévét Liammel.
-Mit néztek?-libbentem be a szobába
-Filmet.-morogta Louis
-Rossz kedve van?-néztem Liamre
-Úgy tűnik.
-Louis mi a baj?-guggoltam le mellé
-Semmi.-húzta el a karját ami hozzáért a kezemhez.
-Hagyd! Bármi baja van majd lenyugszik.-mondta Niall és a derekamat átkarolva felhúzott, együtt levetődtünk a kanapéra.Liam kérdő pillantását nem vettem figyelembe.Csak Mininek és Sidnek fogjuk elmondani az igazat. Bár ezt Niall még nem tudja. Ő elfeküdt a kanapén én pedig elé fészkeltem magam.Kezével átkarolta a hasam. Majd megszokom-nyugtatgattam magam. Utálom ha hozzám érnek. Kivéve persze....Na hagyjuk.
-Kuncogj fel mintha valami olyat súgnák.
Így tettem. Louis kicsit gyorsabban fújta ki a levegőt mint amire nem figyeltünk volna fel. Niall finoman megbökött egyik ujjával jelezve, hogy láttam-e, én meg aprót hümmögtem.Ez  vicces lesz.
-Este elviszlek vacsizni.-jelentette ki Niall
-Rendben! Menjünk..
-Igen, oda gondoltam.
-Jó, oda legalább nem kell kiöltözni.
-Csak én nem értem?-kérdezte Liam
-Tori simán kitalálja a gondolataimat.-magyarázta Niall
-Ja.-tódítottam
-Most mire gondolok?
Ránéztem az arcára. Perverz mosoly, csillogó szemek.
-Most nem! Majd este talán!
-Jólvan, de akkor itt éjszakázol.
-Sejtettem.

*Louis szemszöge*

Azt még talán lenyelné , hogy járnak. Talán. De miért itt kell megbeszélniük, hogy "mit" csinálnak este? Nem igaz. Mondjuk az én hibám is. Nem kellett volna ilyen könnyen elengednem őt.Túl könnyen. De így történt és most már nem tudom megváltoztatni a múltat. Küzdenem kell érte.

37 Fejezet Nem szeret!

Kimentem a konyhába inni kicsit. Louis jött utánam.
-Tori!
-Hm?
-Szóval, csak szeretném mondani, hogy már nem szóval..
-Értem.-mintha kést szúrtak volna belém. Már nem. Nem szeret. Megállítottam a könnyeket és csak reméltem, hogy nem látja meg.
-Szóval, nem kell kínosan érezned magad miattam, vagy valami.
-Nem fogom.-magamra kényszerítettem egy mosolyt.
-Akkor jó.- a mosolyt visszakaptam, aztán ő elhagyta a szobát. Én pedig a földre roskadtam összegörnyedve. Már nem. Ezt a két szót üvöltötte az agyam minden percben. Már nem. A könnyeim úgy folytak mint a vízesés. Már nem. Nem adtam ki magamból hangot. Nem engedhettem, hogy meghallják. Már nem. Minden kitörni készülő nyögést elfojtottam, összeszorult a tüdőm. Már nem.Hogy lehet ilyen a sors? Már nem.
-Tori!-Niall mellém térdelt és átfogta hátam. -Tori.
Én már leszartam. Niall ölébe fúrtam magam és zokogtam. Ő pedig ölelt. Nem tudta mi a bajom, nem tudta mennyire szánalmasan érzem magam, de nem is érdekelte.
-Cssss.-elkezdett előre-hátra ringatni. Nem is kívánhatnék többet. Végül  a fárasztó zokogás és az ütemes ringatás álomba merített.

*Louis szemszöge*

Elhagytam a konyhát és felhívtam Harryt.
-Mi van? Gyorsan mondd!
-Elmondtam Torinak, hogy nem szeretem.
-Uhh, hogy fogadta?
-Gondolom örült. Nem tudom. De ez borzalmas.
-Akkor miért mondtad neki, hogy nem szereted?
-El ekll hogy engedjem! Ő nem szeret, és amíg abban a hiszemben van, hogy én őt igen, biztos nem merne pait hozni elénk mert nem akar megbántani és ezt nem hagyhatom.
-Te akkora barom vagy! Szereted!
-Ha nem mondod..
-Na mindegy most leteszem. Hello!
-Csá!

*Tori szemszöge*

Arra ébredtem, hogy valaki basztatja a hajam. Niall volt az. Felhozott a szobájába és az ágyán feküdtünk.
-Mennyit aludtam?-dörgöltem a szemem
-Fél órát.
-Hm.
-Szóval?
-Louis közölte velem, hogy nem szeret.
-Mi?
-Nem bunkóságból, csak mondta, hogy nem is tudom, ne érezzem szarul magam, vagy gondolom valami ilyesmi.
-És most mit fogsz csinálni?
-Szenvedek?
-Azt már nem!
-Mit tehetnék? Nem szeret!
-Elintézzük, hogy újból beléd szeressen!
-Mi? Hogyan?
-Gyere! És ne lepődj meg bármit is csinálok rendben?
-Szöszi mi..
-Rendben?
-Rendben.
Kivonszolt a szobából, le a lépcsőn. A folyosón szembe jött velünk Louis. Niall neki nyomott a falnak és megcsókolt.

26 Fejezet Így kell ezt csinálni

Pár napig nem voltunk a fiúknál. Mini Niall és én körbevittük Sidet a városon. Aztán együtt hülyültünk. Végül az utolsó napon, mielőtt munkába állnánk Mini elhagyott minket, hogy Harryvel legyen, mi pedig úgy döntöttünk a fiúkkal ütjük el az időt. Átmentünk hozzájuk. Volt kulcsunk szóval aranyosan besétáltunk hozzájuk. Niall,...és Bellácska. Egymásra néztünk Siddel és elmosolyodtunk.
-Bellácska mondd csak milyen színű bőröd van?-kezdte Sid
-Csak mert sosem látjuk.-folytattam
-Mi? Már megint kezditek ti pofátlan picsák!-köpte az arcunkba
-Ó, oda nézzenek! Louis nincs itt előjön igazi éned!-olyan hangra váltottam mint egy kurváé
-Tűnjetek a picsába hülye ribancok!
-Hogy beszélsz?-nézett rá Niall
-Kussoljál!
-Mi?
-Ez a ribancok és az én ügyem!
-Hogy mered ő..
-Kit nevezel te ribancnak?-Sid szeme vészesen összeszűkült
-Téged te kurva!Meg az a faszszopót ot!
-Te rohadt szemét sarkos kurva! Te nekem ne mondj ilyeneket! Hogy képzeled?
Én gyors kirohantam a konyhába. A hűtőből kikaptam egy kefirt beleöntöttem egy tálba,tettem bele rántott húst cafatokat, disznózsírt, szörp sürítményt, olajat, morzsát és pár tojást. Kimentem.
-Hej! Bellácska!-koppintottam a vállára hátulról.
-Ne nevezz így te ri..-a mondat sikításban végződött.
-Bocsi, sosem volt tehetségem a főzéshez!-mindenkit elkapott a röhögőgörcs.Ott állt Bellácska tocsogva a fehér-rózsaszín trutyiban.
-E-bbe-mi-van?-próbált beszélni Niall
-Amit találtam.
Bellácska kirohant.
-Louis! Nézd meg mit csináltak velem!-vinnyogta az ajtóból
-Ajjaj!-nevetett Sid
Belépett a nappaliba Louis, Zayn és Bellácska.
-Ez ki volt?-Louis arca szigorú volt de a szeme nem erről árulkodott. Ismertem annyira, hogy tudjam, nem is mérges. Niall, Sid és én egyszerre mondtuk, hogy "Ő volt!" és mutattunk egymásra. Niall Sidre, Sid rám Én pedig Niallre.
-Szóval ki volt?
-Sid.-vágtam rá pókerarccal.
-Rohadt jó!-tört ki végre belőle a nevetés.
-Igazából a Tori volt!-nevetett Sid is.
-Gondoltam, csak te vagy ilyen...kreatív!
-Naja.
-Hogy lehetsz ilyen? Együtt kéne velem érezned!-vinnyogott Bellácska
-Be kell látnod, hogy ez tényleg vicces!-védekezett Louis
-Dögölj meg!-sivítitta Bellácska felpofozta Louist és elrohant.
-Na így kell lekoptatni valakit.-kacsintottam Sidre
-Köszi, ideje volt-mondta Louis az arcát fogva
-És meg is köszönöd! Szerintem meg bunkó dolog!-lázadt Zayn
-Zayn nyugi van már! Megérdemelte!-jelentette ki Sid
-Szerintem meg nem! Csak magaddal törődsz?
-Nem! De tagadhatatlan, hogy magammal is! Miért ez olyan nagy problem?
-Igen! Szgény lány szörnyen érezheti magát! Hogy lehetsz ilyen köcsög mindenkivel?-Zayn már kiabált
-Mivan veled haver?-Louis sem értette a helyzetet
-Zayn mi..
De Sid közbe vágott-Nehogy már te legyél kiakadva! Mondod ezt te mikor köztudott, hogy..
-Tudod mit nem is érdekelsz!-Zayn kirohant a házból. Én meg csak néztem, ahogy mindenki.
-Ez mi volt?-találta meg a hangját Niall