Kimentem a konyhába inni kicsit. Louis jött utánam.
-Tori!
-Hm?
-Szóval, csak szeretném mondani, hogy már nem szóval..
-Értem.-mintha kést szúrtak volna belém. Már nem. Nem szeret. Megállítottam a könnyeket és csak reméltem, hogy nem látja meg.
-Szóval, nem kell kínosan érezned magad miattam, vagy valami.
-Nem fogom.-magamra kényszerítettem egy mosolyt.
-Akkor
jó.- a mosolyt visszakaptam, aztán ő elhagyta a szobát. Én pedig a
földre roskadtam összegörnyedve. Már nem. Ezt a két szót üvöltötte az
agyam minden percben. Már nem. A könnyeim úgy folytak mint a vízesés.
Már nem. Nem adtam ki magamból hangot. Nem engedhettem, hogy meghallják.
Már nem. Minden kitörni készülő nyögést elfojtottam, összeszorult a
tüdőm. Már nem.Hogy lehet ilyen a sors? Már nem.
-Tori!-Niall mellém térdelt és átfogta hátam. -Tori.
Én már
leszartam. Niall ölébe fúrtam magam és zokogtam. Ő pedig ölelt. Nem
tudta mi a bajom, nem tudta mennyire szánalmasan érzem magam, de nem is
érdekelte.
-Cssss.-elkezdett előre-hátra ringatni. Nem is
kívánhatnék többet. Végül a fárasztó zokogás és az ütemes ringatás
álomba merített.
*Louis szemszöge*
Elhagytam a konyhát és felhívtam Harryt.
-Mi van? Gyorsan mondd!
-Elmondtam Torinak, hogy nem szeretem.
-Uhh, hogy fogadta?
-Gondolom örült. Nem tudom. De ez borzalmas.
-Akkor miért mondtad neki, hogy nem szereted?
-El ekll hogy engedjem! Ő nem szeret, és amíg abban a hiszemben van,
hogy én őt igen, biztos nem merne pait hozni elénk mert nem akar
megbántani és ezt nem hagyhatom.
-Te akkora barom vagy! Szereted!
-Ha nem mondod..
-Na mindegy most leteszem. Hello!
-Csá!
*Tori szemszöge*
Arra ébredtem, hogy valaki basztatja a hajam. Niall volt az. Felhozott a szobájába és az ágyán feküdtünk.
-Mennyit aludtam?-dörgöltem a szemem
-Fél órát.
-Hm.
-Szóval?
-Louis közölte velem, hogy nem szeret.
-Mi?
-Nem bunkóságból, csak mondta, hogy nem is tudom, ne érezzem szarul magam, vagy gondolom valami ilyesmi.
-És most mit fogsz csinálni?
-Szenvedek?
-Azt már nem!
-Mit tehetnék? Nem szeret!
-Elintézzük, hogy újból beléd szeressen!
-Mi? Hogyan?
-Gyere! És ne lepődj meg bármit is csinálok rendben?
-Szöszi mi..
-Rendben?
-Rendben.
Kivonszolt a szobából, le a lépcsőn. A folyosón szembe jött velünk Louis. Niall neki nyomott a falnak és megcsókolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése