19 Fejezet Borzalmas!

-Louis várj!-kiáltottam de nem várt meg. Persze. Hogy lehettem ilyen bunkó! Én hülye tróger nyomorék! Hogy tehettem ezt vele?
-Louis! Kérlek!-utánafutottam és elkaptam a karját. Olyan nagy hévvel fordult meg, hogy hátratántorodtam. Arcán gyötrelem tükröződött.
-Tori! Megértettem!
-De ne csináld ezt velem!
-Mit? Hogy nem szeretsz?
-Louis én úgy szeretlek mint barátot!
-Megértettem!
-De nem akarlak elveszíteni! Kérlek!-mélyet lélegzett.
-Jól van. Én szeretlek! Te nem. Mit tudunk csinálni?
-Hát, nem tudom. Mi lenne ha pár napig nem találkoznánk?
-Igen, ez egy jó ötlet.
-Louis.-megvártam míg újra rám néz-De azért barátok maradunk... Ugye?
-Igen. Barátok.-megfordult és elment. Én sírva fakadtam. Miért ilyen borzalmasan nehéz ez? Most jöttem rá milyen kibaszott hideg van itt. Most Mini azt mondaná, hogy egy gyökér vagyok, mert egy szál pólóban képes vagyok januárban a hóesésben futkosni.Megfordultam és haza sprinteltem.

*Mini szemszöge*

Felhívtam Harryt.
-Szia Cica!
-Cia! Készülj, hogy Louis lelki segítségre fog szorulni.
-Miért?
-Szerelmet vallott Torinak.
-MIVAN??
-Szere...
-Értettem. De mi? Nem is mondta!
-Hát pedig de.
-Basszus..
-Mini!-robbant be a lakásba újfent Tori.
-Most le kell tennem. Cia!
-Pá Cica!
-Na mi volt?-kérdeztem Torit
-Áááá!
-Bővebben?
-Aaaaa!
-Részletesebben?

*Tori szemszöge*

-Borzalmas. Szörnyű! Olyan szarul érzem magam, hogy az már fáj! És aaaa.-nem tudtam leírni
-Mit mondtál neki?
-Hogy én barátkánt szeretem. Pár napig nem találkozunk. Aztán nem tudom.
-Szar lehet.
-Nagyon az.
-Megnézünk egy filmet? Olyat amin sírni tudsz?
-Aha. Válassz egyet a gyűjteményedből addig húzok valami melegebbet.
-Te olyan gyökér vagy! Hogy vagy képes egy szál pólóban  januárban a hóesésben futkosni? Meg fogsz fázni!
Elmosolyodtam. Hát igen az a 3/4 élet amit ennek a tehénnek a társaságában töltöttem megtette a hatását.