7 Fejezet Olyasmi csak nem olyan

-Ha itt akartok aludni nem kéne hozni nektek pár cuccot?-kérdezte Louis, miután Miniék távoztak a konyhába.

-Hááát de.

-Louis vidd el Sarah-t!-adta ki Niall.

-Ok. 

Beszálltunk a kocsiba. 

-És hogy-hogy ide költöztök?-szólalt meg egy idő után Louis

-Hát Mini apukája kapott itt munkát. Az anyukája meg, hogy csináljon valamit étterem bizniszbe kezd majd. Mi ott fogunk dolgozni.

-Aha, és mi van a szüleiddel? Ők is jönnek?

-Apámat otthagytam, anyámat nem ismerem. 

-Sajnálom.

-Megvagyok nélkülük. 

-Azért mégiscsak rossz lehet!-nézett rám. Szép a szeme. Úristen barna haj és wááááá...

-Vigyázz!-kiáltottam. Majdnem sikeresen belementünk egy kamionba. Louis szerencsére elrántotta a kormányt. Ismét egymásra néztünk és elnevettük magunkat. 

-Ez király volt! Megcsináljuk még egyszer?

-Mindig ilyen síkgyökér vagy?-tapintott rá a lényegre

-Naná! Ott balra. Vagy jobbra. Melyik a jobb?

-Arra van a bal.

-Akkor jobbra.

-Isteneeem!

*Mini szemszöge*

-Szóval mit is főzünk?-kérdezte Harry

-Hááát csak annyit mondhatok, hogy...finom.-mosolyogtam.

-Milyen értelmes információ! 

-Ugye? Na olyasmi lesz mint a bolognai spagetti. Csak nem olyan.

-Az aranyköpéseid kikészítenek. Most olyan vagy nem olyan?

-Olyasmi de mégsem.

-Rendben. Gondolom kell hozzá tészta.

-Ahogy mondod.

-Addig terjed a tudásom.

-Az klassz!

Elkezdtünk főzni. Közben elmeséltük egymás életét egymásnak.Még egy értelmes mondat. 

-Kész van már? Éhen halok! Nem ettem vagy egy órája!-toppant be Niall.

-Pont most! Kész! 

A kis görény lopni akart. Ráütöttem a kezére.

-Teríts! 

-Igenis főnökasszony!-sóhajtott lemondóan.

-Gratulálok! Mi erre sosem voltunk képesek.

-A nevelés, Harry, a nevelés!

Elnevettük magunkat.